hu en

Budapest, Zsiráfház Újjáépítés 2010

BUDAPEST, ÁLLATKERT, ZSIRÁFHÁZ ÚJJÁÉPÍTÉS 2010
A kert ma is meglévő műemlék épületeinek nagy részét 1909 és 1912 között, a városligeti intézmény száz évvel ezelőtti nagy átépítésének idején emelték. Az Állatkert első zsiráfjai számára 1868-ban Lóhr Antal tervezett istállót, ezt az épületet 1909 után lebontották. Az új Zsiráfházat az ekkor épült állatházak többségéhez hasonlóan Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte. Amíg azonban a két építész állatkerti épületeinek többsége a „fatornyos”, kalotaszegi népi építészetet idézi, a zsiráfoknak szánt épület stílusában inkább az állatok eredeti őshazájára utalt. A keleties elemeket szecessziós felfogásban ötvöző állatház 1912-ben nyílt meg, s kezdetben négy zsiráfnak adott otthont.
Az épület átmenetileg antilopok és más patások - például zebrák – otthonául is szolgált, ám a harmincas évektől újra zsiráfok lakták az épület nagycsarnokát és kifutóit. A második világháború alatt az épületet bombatalálat és számos lövést is érte, s a benne lakó állatok is elpusztultak. A romos falak lebontását és a zsiráfok bemutatására szolgáló új ház építését 1964-ben kezdték meg. Az 1965-re befejezett állatházból aztán 2008-ban költöztek át a zsiráfok a Szavanna komplexumba. Ezután az épület elsősorban a zebrák és a kaffer szarvasvarjak szállásaként működött, átmeneti jelleggel. Ebben az időszakban kezdődött annak a munkának az előkészítése, melynek során az épület lebontása után eredeti megjelenésben, de korszerű kivitelben újra felépült a Kós-Zrumecky-féle Zsiráfház.
A terveket Kós Károly és Zrumeczky Dezső eredeti terveinek felhasználásával készítette irodánk. A kivitelezés során nagy figyelmet szenteltünk a részleteknek: az asztalos munkáktól a vasalatokon át az épületet díszítő eozinmázas kerámiákig minden a XX. század elejének szecessziós stílusát, hangulatát idézi fel. A hasonlóság természetesen elsősorban az épület külső megjelenésére vonatkozik, a kivitelezés és a belső terek kialakítása már a jelenkor állattartási igényeinek megfelelően történt.

Kis Péter, Hőna Orsolya, Romvári Péter
Látványtervezés: Romvári Péter

A Fővárosi Állat- és Növénykert 1866-ban nyitotta meg kapuit, s az elmúlt száz év során kétszer esett át hatalmas változáson. 1907-12 között a teljesen elavult létesítményt alapjaiban építették át; majd közel 90 év „használat” után, az 1990-es évek elején elindult egy hosszabb folyamat, melynek során mintegy 25 év alatt a Kert szinte teljes területe felújításra, korszerűsítésre, a modern állatkerti elvárások szerinti átépítésre került.
Az átfogó megújítási programban több építésziroda vett részt, műtermünk 1993 őszén kapta az első feladatot, a Katta Ház terveinek elkészítését. Az elsőt számos, egyre nagyobb és komplexebb feladat követte, melyeknek csúcspontjaként lehetőségünk nyílt több pavilon, épület rekonstrukció és újjáépítés után a Nagyszikla teljes rekonstrukciójával és a belső tereiben kialakításra kerülő Zoológiai Múzeum terveivel foglalkozni. Az állatkerti épületek rekonstrukciós és bővítési munkái 2009-ben elnyerték az ICOMOS Műemlékvédelmi Díját.
A 20 éves együttműködés során irodánk az alábbi épületek, építmények felújításában, átalakításában, megalkotásában vett részt:

  • Katta ház
  • Bonsai pavilion
  • Éjkert koncepció
  • Japánkert rekonstrukció és meditációs pavilion
  • Kisszikla és Barlangmozi
  • Főkapu rekonstrukció és bővítés
  • Majomház rekonstrukció (Bambi ház, Kisrágcsáló ház, Mókusház)
  • Zsiráfház újjáépítés
  • Nagyszikla: terv, makett 1., 2., 3.
  • Bagolyvár, Vivárium, Vidraház, Tejcsarnok, Bölényház

ÁLLATKERT  BUDAPEST  HŐNA ORSOLYA  KIS PÉTER  REALIZÁLT  ROMVÁRI PÉTER