PLANT

meditációs pavilon, japán kert

meditációs pavilon a fővárosi állat- és növénykertben
meditációs pavilon a fővárosi állat- és növénykertben
meditációs pavilon a fővárosi állat- és növénykertben
meditációs pavilon a fővárosi állat- és növénykertben
meditációs pavilon a fővárosi állat- és növénykertben
meditációs pavilon a fővárosi állat- és növénykertben
A Japánkert dombja a második világháború után az Állatkert és környékének törmelékeiből épült. Kezdetben szabadtéri színpad működött rajta, amely azonban az év legnagyobb részében kihasználatlanul foglalta az egyébként is szűk területet. Helyén alakították ki a Japánkertet, és parkkönyvtárat is terveztek, amely azonban csak néhány évig működött.
Az állatkert 1958-ban határozta el a Japánkert létesítését. A majd tízévnyi előkészítő munka során megtörtént az egykori színpaddomb füvesítése, a domborzat kialakítása, az utak felújítása. 1966-ban ajándék fenyők és örökzöldek érkeztek az Erdészeti Tudományos Intézetből, majd később Japánból is kaptunk magokat a Hokkaidói Ohasi Botanikuskerttől, az Aritaki Arborétumból és a kiotói Nippon Shinyacu Botanikai Kutatóintézettől. A megnyitáskor a fák előtti magas téren át lehetett bejutni a dombról lecsordogáló és tóvá szélesedő patak partjára, ahol megtalálható volt a vízesés-kőcsoport, a tó közepén pedig a Horai-sziget, a feléje tartó „teknősbéka-kövekkel”. 1998-ban a az itt található Nemzeti Bonsai Gyűjtemény számára pavilon épült. Az itt kiállított gyűjtemény alapját a Japán-magyar Baráti Társaság Aichi tartományi csoportjának ajándéka –húsz értékes fából álló gyűjtemény –valamint a honi Egyetemi Bonsai vadriasztó-kopogtató (Sisodosi) és egy meditációs pavilon került Club további ajándékfái alkotják. A Kert 2000-ben ismét megújult Sugimura Fuimo mester útmutatásai alapján. Új kőlámpás (Isodoro), rituális kézmosó (csozobacsi) elhelyezésre a növények megifjítása és újratelepítése mellett. 2002 tavaszán három különleges, törzskönyvezett fa érkezett Japánból.

kis péter 2000