A város A magyar városok jövőbeni fontos feladata, hogy megfogalmazzák szerepüket a régióban, ehhez önmaguknak definiáljanak nézőpontokat. Esztergom részéről jelentős lépés volt, hogy az Ister-Granum Eurorégió megalapításával és a Gyarapodás Program elindításával az iskolavárosi jelleg erősítése mellett döntött az északi régióban. Emellett Esztergom jelentős egyházi múltja miatt a központi szerep megtartására is törekszik. A következő fejlesztési területek egyikeként a bazilika rámpájával szemközti területet jelölte ki, ahol a közeljövőben gimnázium és városi könyvtár épül. A kijelölt terület a város egyházi központja, de egyben Magyarország legnagyobb templomának közvetlen környezete is. Az oktatási funkció megjelenése ebben a környezetben igazi, sokszínű szellemi központ létrejöttét generálhatja, mint ahogyan a különböző szemléletű intézmények egymás mellett élése is izgalmas kulturális kapcsolatokat hozhat létre. A hely A város egyházi központja egy olyan tér emlékét őrzi, ahol a város egykori egyházi szerepéhez méltó tér terve készült el – de csak töredékeiben valósult meg. A terv lényege egy zárt egyházi övezet létrehozása volt a várkerületen belül. A félkörben bezáruló tér élménye elválasztja a várost, de egyben reprezentatív funkciót is ad a rámpa fölött magasodó Bazilikának és környezetének. Időközben a terület félig beépült , egy félköríves záródást erősíteni szándékozó épülettel, és egy házsorral ,amely egyáltalán nem igazodik a nagyszabású tervhez . A jobbról és balról végighúzódó kanonoksor tömbje az évek során megüresedett, elhasználódott. A Bazilika közvetlen környezete funkcionálisan elveszítette korábbi szerepét. A hely maga több szempontból is a sokszínűség, a töredezettség érzetét kelti, mind időben, mind térben, építészeti koncepciónk alapgondolatát is ez a jellegzetesség adta. Koncepció A régi félköríves záródású tér magas pengeként választotta le a körülölelő városrészt az egyházi kerülettől, ettől a tér megközelítése inkább ünnepi jellegű lett volna, nem vett volna részt szervesen a város lakosainak mindennapi életében. Az új oktatási funkcióknak azonban éppen az lenne a szerepük, hogy beengedjék a várost az elkerített övezetbe. A két oldalt húzódó kanonoksor, tengelyében a bazilikával továbbra is befogadó tömbökként funkcionálnak a rámpa alsó végéből a könyvtár és a gimnázium révén beáramló városi funkciók számára. Az új funkciójú tereknek ezáltal nem az volna a szerepük, hogy kirekesszék a városlakókat egy számukra fontos terükről. Az ide látogató városlakó az új épület meg-megszakadó tömbjei között utcát talál, teret, kapukat és kertet – egy esztergomi kis utcát, ugyan olyan ismerős elemekkel, mint saját lakókörnyezetében. A terv ugyanakkor az eltűnt idő nyomában járva keresi a félköríves bezáródás gondolatának értékeit: a bezáródás gondolata akkor humánus gondolat, ha nem elrekeszt, hanem nyújt valamit. A korábbi terv monumentalitása csak a tér felé érezteti reprezentatív hatását –ugyanaz az épület a város felől nézve már nem emberi léptékű. Az oktatási, a szellemi funkció ellenben léptékváltást kíván a bazilikához képest. A tervben megőriztük a félköríves terv lendületes íveit, de a hatalmas kanonoksori tömböt több, léptékében kisebb, de össztömegében mégis a hiányzó szakaszhoz hasonló arányú tömbökből hoztuk létre. A Bazilikától elinduló rámpa íve a tömbök egymás mögötti szakaszaiban felfelé ívelve folytatódnak, és fejezik be a tér plasztikai formálását. A bezárulás érzetét a külső ív felé emelkedő épülettömbökkel érjük el. Az új terület a besorolásában is kisvárosias lakóövezetként definiált területhez illően lassan épül majd be – a terv egymásból kiinduló és egymásba futó görbéi, a köztük felszabaduló szabad terek fokozatosan nyernék el végső jellegüket. Kulturális övezetről lévén szó, a Bazilikával szemközti területet térplasztikaként kívántuk formálni, a kanonoksor homlokzati architektúrája jelenik meg a különböző íves tömbök homlokzati alakításánál. A tengely A Bazilika előtti tér kialakítása még a korai koncepciót idézi, de a rámpa nem fut tovább, megakad a Balassa Iskola jelenlegi épülettömbje előtt. A Visegrád felől érkező 11-es út folytonosságának megteremtése jogos igény a város részéről – ezt a láthatatlan középvonalat egy olyan épület szakítja meg, amely nem fogalmazza meg az ide érkezők számára a tengelyhez való viszonyát, hanem fizikai és vizuális gátat is állít elénk. A régi iskola tömbjének megtartását a tengely erőteljes irányultsága miatt nem javasoljuk. Tervünk ellenben több szempontból is felveszi a történet fonalát. A Visegrád felől érkező 11-es út kanyarulatánál gyalogos útra, egy kertbe tereli az érkezőket, a gimnázium főbejáratát a tengelyben helyezi el. A korábbi díszes kapu gondolatát közvetíti egy olyan transzparens térbe ágyazva, amely mindenki számára megtartja a vizuális tengelykapcsolatot a Bazilikával, és bizonyos ünnepi alkalmakkor, - ahogyan azt egy díszkapu tenné -, szabad átjárást enged a városlakók számára is. Az iskola és a könyvtár tömbje közötti sétaút elvezet minket a tengelyből, és tömbjeivel visszairányít minket, immár a Bazilika rámpájának alsó középpontjához. Az iskola A gimnázium eredeti telekhatárait a megengedett paramétereket betartva megnöveltük. Az iskola kifelé növekvő épülettömbjei az első ívnél alacsony magasságot kívánnak, így azok nagyobb alapterületen helyezkednek el, azonban a közöttük feltáruló szabad terekkel egy gimnázium mozgalmas életéhez változatosabb lehetőségeket adnak. A gimnázium két osztálytermekkel megtöltött tömbje között helyeztük el az aula tágas és világos terét, két oldalról (észak-dél) szabadtéri kapcsolattal. Az iskola épületegyüttese kelet felől, a bazilika tengelyének folytatásával a főbejárattal kapcsolódik a városhoz , míg nyugat felől egy alacsonyabb tömbbel a bazilika felé fordul. Ezen a helyen a rámpa lejtését folytattuk, így itt egy olyan alagsori épület jöhetett létre, amelynek speciális szaktantermei, és a számítógépes termek ugyanolyan kellemes benapozásúak, mint a felette végighúzódó általános tantermek sora. Az alagsorból fél szintet vezet felfelé a második iskolatömb felé nyíló rámpa, itt általános tantermek, nyelvi labor található, és az említett főbejárat. Egy szélesebb rámpa vezet az általános tantermekhez, amelynek világos közlekedővel fordul az iskolaudvar és a szemben lévő tömb felé. Ebben a tömbben a kulturális funkciók kaptak helyet: a „tengely” mellett, a Bazilikára rálátással a díszterem, tovább dél felé a büfé, és a tanári szobák,a hozzjuk kapcsolódó termekkel. A díszterem mellől a későbi szakaszban épülő könyvtárral közvetlen kapcsolatot hoztunk létre egy, az utca felett átívelő híddal, amelyben a műterem, rajzterem, iskolakönyvtár működik, kiállító terek elhelyezésének is lehetőséget biztosítva. kis péter, molnár bea, varga anikó, gál zsuzsanna 2005